Select Page

Csapadék

}

Olvasási idő: <4 perc

Amikor az építkezés során a héjazathoz érünk, nem választhatjuk külön a tetőfedést, tetőszigetelést a szerkezettől. Az anyagának, szerkezetének megválasztása nagyban függ a tető típusától, használatbavételétől és rétegfelépítési módjától is. Ezen felül figyelembe kell vennünk, hogy milyen külső és belső hatások ellen kell helyt állniuk. A jó tető kiválasztásának első lépése ezeknek a hatásoknak a felmérése, megismerése.

Csapadék

A csapadék Magyarország területén igen változatos. Találkozhatunk vele eső, csapóeső, jégeső és hó formájában is. A legfontosabb, hogy a nedvesség nem kerülhet be a tetőszerkezeti elemek közé. A csapadékhatás elleni védelem esetében megkülönböztetünk vízhatlan és vízzáró tetőfedést, illetve vízhatlan szigetelést. A vízhatlan tetőfedés esetében egy csepp csapadék sem tud bejutni. A vízzáróság annyit tesz, hogy a szerkezetbe csak annyi nedvesség kerülhet, amely párolgással – tehát természetes úton – maradéktalanul eltávozik. E mellett persze míg ”bent” tartózkodik, ne tegyen semmilyen kárt a szigetelésben, esetleg tetőszerkezetben. A vízzáróság több tényezőtől is függ, ezek a következők:

  • a tető hajlásszöge,
  • a héjazat anyaga,
  • elemeinek nagysága,
  • az elemkapcsolatok kialakítása,
  • a vízelvezetés akadálymentessége,
  • a vízelvezetési utak hossza,
  • a tetőfelület minősége.

Általánosságban elmondhatjuk, hogy az alacsony hajlású lapostetők és az egyhéjú melegtetők esetében mindig vízhatlan fedést – csapadékvíz elleni szigetelést – kell alkalmazni. A vízzáró tetőfedés pedig csak a kéthéjú, átszellőztetett légterű hidegtetőknél fordulhat elő.
A csapadék nem csak a lefolyás következtében okozhat kárt a héjazatban. A tetőn megmaradó víz is ugyanúgy veszélyezteti a tetőszerkezetet. Ez legtöbbször lapostetők esetében fordul elő, ahol nem megfelelő a vízelvezetés. Ezek az ottragadó tócsák statikai, biológiai, mechanikai hatásokat és igénybevételeket okozhatnak, illetve ezen keresztül növelik a beázás esélyét.
Mindezek alapján kijelenthetjük, hogy a csapadék elleni védelem biztosítása önmagában nem elegendő. Gondoskodnunk kell a csapadékvíz tökéletes, maradéktalan elvezetéséről, illetve ennek sebességéről is. A vízhatlan tetők esetében a lassabb vízfolyás és kisebb lejtés is megengedett, azonban a vízzáró fedések esetében nagyobb hajlásszög, ezáltal nagyobb lefolyási sebesség szükséges.

Vízelvezetés

Ide sorolhatjuk a külső és belső vízelvezetés kérdését is. Annak ellenére, hogy ez bizonyos épülettípusok esetében már adottság. Választásra főként csak egy- vagy néhány szintes lapostetős épületeknél van lehetőség. Ilyenkor ajánlott elemezni azokat a pozitív tényezőket, amelyek a kétféle megoldásnál figyelembe vehetők. Ilyenek például a vízelvezetés egyszerűsége, a vízgyűjtés hossza, a fagyveszély, hibák felderítésének, javításának lehetősége, szerkezeti következmények, illetve nem utolsó szempont a héjazat esztétikai hatása sem.

Természetesen munkánk elkezdése előtt nálunk is nagy szerepet kap a jellemzők, lehetőségek vizsgálata. A lehető leghatékonyabba, legesztétikusabban végezzük a munkánkat. De természetesen nem csak a folyékony csapadék veszélyeit mérjük fel munkánk során. A többi hatásról, illetve a csapadék hó formájáról a következő bejegyzésünkben olvashatsz.

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Azonnal értesülhetsz a technológiai újításokról és a legfontosabb tudnivalókról.

Sikeresen feliratkoztál!